Sümegi József
Bátaszék műemlékei

A római katolikus templom
A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek. Az 1870-es évek elején a Bátaszékre látogató Trefort Ágoston kultuszminiszter is támogatta az új templom építésére létrehozott alapot, ám az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló régi apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. Az alapárkokat szegedi kubikusok ásták, (a fontosabb helyeken 8-10 m mély az épület alapja) majd a falakat még ebben az évben ember magasságúra húzták fel, 1900-ban pedig tető alá került a templom. 1901. július 1-jére kész lett volna minden munkálat, ám statikai hibák miatt 1901 tavaszán a süttői kőből készült oszlopok repedezni kezdtek, s a templom összeomlásától lehetett tartani. Lebontani ugyan nem kellett, de az oszlopokat kicserélték és újraboltozták a hatalmas teret, mely munkálatokkal 1902 májusára készültek el. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én, a templom felszentelése 1903. október 4-én volt. A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m. A kereszthajó hossza 31,9 m, a szentélyé 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m. A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel. A templom stílszerű festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte. A gazdag díszítésből a hiányzó bordák színgazdag plasztikai érzékeltetése érdemel figyelmet és a templom hat képsorozata, melyeket Krikler József festőművész készített. A szentélyben lévők: Krisztus levétele a keresztről, Asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál. A déli keresztház képei: Angyali üdvözlet, Jézus születése. Az északi keresztház képei: Jézus Péterrel a tengeren, Jézus a gyermekek barátja.Blaskovits képei közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe. Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik. A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki, s darabonként is az asztalosipar remekei. Az oltárok, a szószék és az orgona homlokzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készültek. Az egyes tárgyak tömör tölgyfából vannak, cirbolya faragással és dús aranyozással díszítve. A főoltáron Szűz Mária relief szobra, két oldalán Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltár érdekessége még a rajta látható négy domborművű faragás. Az oltármenza előlapján Jézus születése és feltámadása látható, a tabernákulum két oldalán Vajk megkeresztelkedése és Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A főoltár fiatornyaiban az angyalok kilenc karát szimbolizáló angyalszobrok kaptak helyet. A keresztházban egyik oldalon Páduai Szent Antal oltára áll, Szent Margit és Szent Erzsébet életnagyságú szobrával, a másik oldalon Szent József oltára, melyet Szent Imre és Gonzága Szent Alajos szobra díszít. Ezt az oltár is két dombormű ékesíti, az egyik az utolsó vacsorát, a másik a csodálatos kenyérszaporítást ábrázolja. A szószéken a négy evangélista szobra áll, csúcsán angyal. A templom értékes üvegablakai Walter Gida üvegfestészetében készültek. A nyugati nagy rozetta az angyali karokat, közepén az orgonán játszó Cecíliát, a szentély ablakai Szent Flóriánt, Bálintot, Fábiánt és Sebestyént ábrázolják. A középső három üvegablak csúcsán a szentháromság személyeinek képeit helyezték el. Az északi keresztház ablakain Szent Mór, Borromei Szent Károly és Szent Rókus, a déli oldalon Nepomuki Szent János, Szent Orbán és Xavéri Szent Ferenc látható. Xavéri Szent Ferenc alakján a templomot építő Holndonner Ferenc prépost-plébános arcvonásai ismerhetők fel. Külön figyelmet érdemel a templom orgonája, melyet a pécsi Angster cég készített. 2200 síp alkotja, melyek közül a legnagyobbak 10 m magasak, míg a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak, összsúlya 100 mázsa. Homlokzatát Hofhauser tervei alapján Levisch Róbert készítette Szombathelyen. Csúcsát egy harsonát fújó angyal szobra díszíti. A kórust tartó déli pillérfőn Szent Júdás Tádé apostol festett képe érdemel említést, melyet Czencz János festőművész készített. A templom teljes felújítása 1991-ben fejeződött be. A templom előcsarnokában régi korokból megmaradt kövek láthatók. Ezek közül kiemeljük azt a török korból származó rituális mosdómedencét, mely hosszú ideig szenteltvíz tartóként funkcionált a Mária kápolnában.

A Szentháromság szobor
1794-ben emeltették a bátaszéki hívek, amint az oltárlap alatti felirat is mutatja: Ezt az oltárt felajánlásként emeltette neked legszentebb háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, háromszemélyű Egyisten, Bátaszék lakossága. Bobok Pál bátaszéki plébános idején épült, s a kompozíció felépítése egyértelművé teszi, hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból. A vidéki szoborkompozíciókon messze felülemelkedő, művészi munka tiszta klasszicista stílusban készült. Az oszlop tetején a Szentháromság, lábánál a szeplőtelenül fogantatott Szűz szobra áll. Érdekes az oszlop művészi megformálása. A rajta lévő ábrázolásokból Szent Sebestyén, Rókus és Rozália a pestisre emlékeztet, Szent Flórián a tűzvész, Szent Vendel a jószág oltalmazója, Szent Donát a szőlőhegyek védője, míg Nepomuki Szent János az emberi tisztesség, a békés polgári együttélés szimbolikus kifejezője. Az oszlop négy oldalán négy félember nagyságú szobor Szent Sebestyént, Rókust, Vendelt és Flóriánt ábrázolja. A szobrok alatt relief díszítés húzódik körbe. Az első az oltár fölött látható, s a keresztrefeszítést jeleníti meg. Krisztus a kereszten függ, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő, Szent János és a Szűz álló alakja látható. A nyugati oldalon sírbolt-szerű üregben fekvő nőalak, Palermói Szent Rozália, fején rózsakoszorú, jobb kezében kereszt, bal karjával koponyára támaszkodik. A bolthajtás felett két kerubfej látható. A déli oldal képén felhőből házcsoportra villám csap le. A házak mellet római katona, Szent Donát áll, jobb kezében pálmaággal, s a felhők mögül fénysugarak hullanak a szent fejére. Jégverés, villámcsapás elleni patrónus, különösen bortermelő vidékeken tisztelik. A keleti oldalon lévő dombormű Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Egy kőhíd alatt a folyóban fekszik a Szent teteme, kezében keresztet tart. A híd felett felhőben az Isten dicsőségének jelképe látható. A műemlékoszlop felújítása az 1990-es évek közepén kezdődött el.

Máriahilf vagy Segítő Szűz kápolna
1762. november 25-én Szentgotthárdi András bátaszéki kereskedő írásba foglalta, hogy kápolnát kíván építeni a Segítő Szent Szűz tiszteletére a temetőben és 400 Ft alapítványt is tesz a fenntartására. Ennek kamataiból évi 6 Ft-ot kapjon a plébános, aki havonta tetszés szerinti napon egy misét köteles mondani a kápolnában az alapítókért. Az alapítványt és a kápolna alapító levelét 1762. december 5-én hagyta jóvá az érseki helynök. Ezt követően kezdődött meg az építkezés, s a kápolna 1771-re készült el a Szekszárdra vezető út mentén. Az 1811-es vizitáció szerint már a régi temetőben áll, tehát ebben az időben már nem ide temetkeztek a bátaszékiek. A kápolna téglából épült, figyelemre méltó építmény, hexagonális szentélylyel és huszártoronnyal, melyben egy harang van. Lapos mennyezettel látták el, de eredetileg festett volt, melyből két értékes falkép ma is látható a szentélyben, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja. Szép barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható, melyet barokk angyalok tartanak. Két mellékoltár képe későbbi. Az oltárt 1811. április 25-én Király József pécsi püspök szentelte fel. A kápolnában 1828-ban már volt orgona, s ma jeles berendezési tárgya az a főtemplomból 1903-ban ide került hordozható mennyezet alatt álló Mária szobor, melyet a hagyomány szerint a Bátaszékre betelepülő svábok hoztak magukkal a 18. század elején Schwarzwaldból. A kápolna előtt Nepomuki Szent János alakjával díszített kereszt áll, ami arra utal, hogy a 18. században közelében még víz folyt.

A Kálvária kápolna
Bátaszéken kívül, a Mohácsra vezető út mentén állt egy kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. 1762- május 13-án Thesz Bálint és testvérei egy kötelezvényt foglaltak írásba. Ebben elmondták, hogy az országút mellett álló Fájdalmas Szűz kápolna olyan kicsi, hogy csak a pap és a ministráns fért el benne, s mivel sárból és fonott falból épült, rossz állapotba került. Ezért a rokonokkal és szomszédokkal elhatározták, hogy szilárd anyagból egy nagyobbat építenek, annyi pénzük azonban nem volt, hogy alapítványt is tegyenek a fenntartására. Ezért megígérték, hogyha elkészül, gondot viselnek rá, mint ahogy ezt hű Mária tisztelő szüleik lelkükre kötötték. Úgy tűnik az építkezés ekkor már előrehaladott állapotban lehetett, mert 1762. június 1-jén az esztergomi érsek helynöke már a kápolna megáldására adott engedélyt, továbbá, hogy a kápolnában a nagyobb ünnepek kivételével egy misét lehet mondani. Az építkezés irányítója Viesl Antal volt. Az ünnepélyes megáldásra 1762. szeptember 3-án Fájdalmas Szűz ünnepén került sor. amikor Both plébános ünnepi misét is mondott benne. Ezt követően hamarosan tovább bővítették és átépítették "Kálvária-hegy" formára. 1776-ban már megvolt a tornya, s ebben az évben tervezték a keresztek és szobrok felhelyezését az épület tetejére. Ezt követően nyerte el mai, végleges alakját, ugyanis 1811-ben azt olvassuk róla, hogy ez a kápolna a Kliegl család és a város lakóinak bőkezűségéből lett kálváriává átalakítva. Nyilván a Kliegl család ekkor építette ki családi sírboltját a kápolna keleti oldalán a sekrestye alatt. A bátaszéki Kálvária kápolna feltűnően széles homlokzatú épület. Hármas tagolódása, három bejárata, a belső tér osztását tükrözi. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. Itt áll a három szobor alakkal gazdagított kálvária jelenet három keresztje. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magdolna térdelő alakja. Innen közelíthető meg az alapformából kiugró háromszintes torony, melynek földszintjén egy fülkében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra áll. Különleges szépségű lehetett a berendezése is, melyből sajnos ma csak két ón gyertyatartó és a Fájdalmas Szüzet ábrázoló olajfestmény látható az egyházművészeti kiállításon. 1828-ban állt már mellette a gondozó háza, ez ma már nincs meg, és tornyában két harang volt.

Nepomuki Szent János kápolna
E műemlékről az első biztos információnk 1776-ból származik, ekkor már biztosan állt. A régi leírásokból tudjuk, hogy a Báta felé vezető út elején a kőhíd innenső végén épült az a kis barokk kápolna, melyben Nepomuki Szent Jánosnak a vizen járók és hídon átkelők védőszentjének a kőszobra áll. Maga az épület is figyelemre méltó szép lizénás díszítésével, a benne lévő szobor pedig a barokk szobrászat értékes alkotása. Ma a kápolna és a szobor is restaurálva, eredeti fényében látható. Helyreállítása 1991-ben történt.

Szent Orbán kápolna a szőlőhegyen
A bátaszéki hívek az 1739-es nagy pestisjárvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek, ha a vész elmúlik. Így épült fel a szőlőhegyen Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére az a kápolna, amely 1754-ben már állt. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna a barokk építészet szép emléke, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel.

Az új kastély, ma városháza
A Teréziánum az uradalmi központi igazgatás céljára 1770 körül építtette a Szabadság utca elején álló egyemeletes épületet. Barokk stílusban épült, hármas tagolású (2+3+2 ablakos) főhomlokzattal. Az ablakokat a középrészen eredetileg díszítések (stukkók) keretezték, sajnos ezeket az I. világháború utáni helyreállításnál leverték. Aránylag épen maradt fenn a barokk kapubejárat, tetején a földművelés és szőlőtermesztés szimbolikus szobraival. Külön figyelmet érdemel a szép lépcsőház és az emeletre vezető lépcsősor előtt álló kovácsoltvas barokk kapuzat, amely a maga nemében páratlan alkotás. Némely szoba lizénás díszítése is megmaradt. A múlt században hatalmas franciakert, szökőkúttal és szobrokkal tartozott hozzá.

Az oktatási intézmények és a vasútállomás
A volt kántorház, ma üzletház helyén állt már a 18. század első felében a német iskola a német tanító háza, melyet 1815 körül bontottak le, s a helyére épült a mai főúttal párhuzamosan a későbbi kántorház, mely építészetileg is figyelemre méltó. Külső díszét a homlokzatán végigfutó lizénasor adja. Szomszédságában volt már a 18. században a magyar iskola is. (Hősök tere 3. számú ház helyén.) A mai gimnázium épületét, annak utcafronti részét 1878-ban emeltette a város egy megvásárolt parasztház helyén. A mai általános iskola épülete pedig a régi városháza helyén épült 1929-30-ban, s a kor jellegzetességeit viseli magán. (Klebelsberg-stílus) 1871-78 között épült Bátaszék első vasútja a dombóvári vonal. Ezt követte a szekszárdi, pécsi, majd a híd elkészülte után a bajai vonal is. Így Bátaszék vasúti csomóponttá vált a századfordulóra. Vasútállomása az I. világháború előtt épült az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos vasútállomások mintájára. Ezek közül az egyik legszebb, eredetiben fennmaradt és helyreállított ipari műemlék.

1. A római katolikus templom
2. A Szentháromság szobor
3. Máriahilf vagy Segítő Szűz kápolna
4. A Kálvária kápolna
5. Nepomuki Szent János kápolna
6. Szent Orbán kápolna a szőlőhegyen
7. Az új kastély, ma városháza
8. Az oktatási intézmények és a vasútállomás